Weboldal-mentés készítése: mit, hogyan, hová és milyen gyakran
Egy weboldal mentése két részből áll: a fájlokból és az adatbázisból. Ha mindkettő megvan egy biztonságos, másik helyen, és a visszaállítást is kipróbálta, akkor egy hiba vagy feltörés után nem veszít el semmit.
Tartalomjegyzék
- Mit kell menteni?
- A 3-2-1 szabály
- Kézi mentés lépésről lépésre
- 1. Az adatbázis exportja
- 2. A fájlok letöltése
- 3. Rendezett tárolás
- Mentés bővítménnyel (WordPress)
- Milyen gyakran?
- Próbálja ki a visszaállítást!
- Biztonság és adatvédelem
- Gyakori kérdések
- Elég, ha a tárhelyszolgáltatóm csinál mentést?
- Mentenem kell a levelezést is?
- Mennyi helyet foglal a mentés?
- Források
Mit kell menteni?#
Egy dinamikus weboldal (például WordPress) két helyen tárolja az adatait:
| Rész | Mi van benne | Példa |
|---|---|---|
| Fájlok | sablon, bővítmények, feltöltött képek és dokumentumok, beállító fájlok | WordPressnél a teljes weboldal-mappa, főleg a wp-content |
| Adatbázis | bejegyzések, oldalak, felhasználók, beállítások, webshopnál a rendelések | MySQL/MariaDB-adatbázis |
Csak a kettő együtt ad teljes mentést. Webshopnál (lásd: webtárhely webshopnak) a rendelések az adatbázisban vannak, ezért ott különösen fontos. Egy statikus (HTML-oldal) weboldalnál elég a fájlok mentése. Mentse el a DNS-rekordok listáját és a levelezés adatait is (postafiókok, továbbítások), ha ezeket is Ön kezeli; a levelek tárolása külön téma, mert a postafiókok tartalma külön mentést igényel.
A 3-2-1 szabály#
Egy széles körben ismert, egyszerű irányelv (a fotós Peter Krogh nevéhez kötik):
- 3 példány az adatról (az éles + 2 mentés),
- 2 különböző tárolóeszközön,
- ebből 1 másik helyen (nem ugyanabban a szolgáltatónál, nem ugyanazon a szerveren).
A lényeg: a mentés nem lehet ugyanazon a szerveren, mint az oldal. Ha a szerver vagy a fiók elromlik, vagy törlik, a mentés is vele megy.
Kézi mentés lépésről lépésre#
1. Az adatbázis exportja#
A legtöbb tárhelyvezérlőn megtalálható a phpMyAdmin nevű böngészős adatbázis-kezelő.
- Nyissa meg a phpMyAdmint, és válassza ki a weboldal adatbázisát. (Az adatbázis nevét WordPressnél a
wp-config.phpfájlDB_NAMEsora mutatja.) - Kattintson az Exportálás fülre.
- Hagyja a Gyors módot és az SQL formátumot, majd Indítás. A letöltött
.sqlfájl az adatbázis mentése.
Nagy adatbázisnál az export időtúllépéssel megszakadhat; ilyenkor használjon parancssori eszközt (ha van SSH-hozzáférése), vagy bővítményt.
2. A fájlok letöltése#
- A tárhely vezérlőpultjának fájlkezelőjével (sok fájlnál lassú), vagy
- SFTP-programmal (például FileZilla), ha a szolgáltatója biztosít SFTP-hozzáférést; SFTP titkosít, a hagyományos FTP nem. Vagy
- a vezérlőpult vagy a szolgáltató saját mentés-eszközével, ha van ilyen.
Töltse le az egész weboldal-mappát. WordPressnél a wp-config.php is kell, mert abban vannak az adatbázis-beállítások.
3. Rendezett tárolás#
Nevezze el a mentést dátummal (például sajatdomain-2026-10-19-fajlok.zip és sajatdomain-2026-10-19-adatbazis.sql), és tegye ki egy külső tárolóra (saját számítógép, külső merevlemez, egy másik felhő-szolgáltató).
Mentés bővítménnyel (WordPress)#
A WordPress.org bővítménytárában több mentő bővítmény van, amelyek ütemezve elmentik a fájlokat és az adatbázist, és külső helyre (felhőtároló, SFTP) is feltöltik. Amire figyeljen:
- Külső helyre mentsen, ne a webtárhelyen belülre. A bővítmény gyakori alapértelmezése a helyi mentés, ami a 3-2-1 szabálynak nem felel meg.
- Nagy oldalnál a mentés terheli a tárhelyet; válasszon kis forgalmú időpontot.
- Ellenőrizze a mentési naplót: sikerült-e valóban az utolsó futás.
- Az ütemezett feladatok a WordPress ütemezőjén (wp-cron) futnak; ritkán látogatott oldalon késhetnek.
Milyen gyakran?#
A kérdés az, mennyi munkát veszíthet el elfogadható módon: egy napot, egy hetet?
| Oldal típusa | Javasolt gyakoriság (kiindulópont) |
|---|---|
| Ritkán változó bemutatkozó oldal | havonta, és minden jelentős módosítás előtt |
| Rendszeresen frissülő blog vagy hírportál | hetente vagy naponta |
| Webshop, foglalási rendszer | naponta, lehetőleg az adatbázisra gyakrabban; minden frissítés előtt kötelezően |
Minden frissítés előtt (WordPress, bővítmények, PHP-váltás) készítsen friss mentést. Lásd: WordPress frissítése biztonságosan.
Próbálja ki a visszaállítást!#
A mentés csak akkor ér valamit, ha vissza lehet állítani. Évente legalább egyszer (és az első mentés után mindenképp) próbálja ki egy tesztkörnyezetben vagy egy másik aldomainen:
- Hozzon létre egy üres adatbázist.
- Importálja a
.sqlfájlt (phpMyAdmin → Importálás). - Másolja vissza a fájlokat, és állítsa be a
wp-config.phpadatbázis-adatait. - Ellenőrizze, hogy az oldal megnyílik, a képek megvannak, és be tud lépni.
Ha ezt egyszer végigcsinálta, egy valódi hiba esetén tudja, mennyi idő és mi kell hozzá.
Biztonság és adatvédelem#
A mentés személyes adatot tartalmazhat (felhasználók, megrendelések, űrlapok). Ezért:
- tárolja jelszóval védett vagy titkosított helyen,
- ne hagyja nyilvánosan elérhető mappában (a
.sqlfájl böngészőből letölthető lehet), - a régi mentéseket törölje, amikor már nincs rá szükség (GDPR a kisvállalkozói weboldalon: adatminimalizálás, tárolási idő).
Gyakori kérdések#
Elég, ha a tárhelyszolgáltatóm csinál mentést?#
Önmagában nem: nem biztos, hogy a mentés gyakorisága, megőrzése és visszaállíthatósága megfelel az Ön igényeinek, és ugyanannál a szolgáltatónál van, mint az éles oldal. Kérdezze meg, mit vállal pontosan, és legyen egy saját, külső mentése is.
Mentenem kell a levelezést is?#
Ha a postafiókjaiban fontos levelek vannak, igen. IMAP használatakor a levelek a szerveren vannak, ezért egy levelezőprogrammal (például Thunderbird) helyi példányt is készíthet róluk.
Mennyi helyet foglal a mentés?#
Nagyjából annyit, amennyit az oldal fájljai és az adatbázis együtt. Tömörítve (zip) általában kevesebb. Több generáció megtartásához ennek többszörösére lesz szüksége.
Források#
Ez az útmutató általános tájékoztatás. Ha hostio-szolgáltatással kapcsolatban kérdése van, a lépésenkénti leírásokat az ügyfélportál tudásbázisában találja, vagy írjon nekünk: nbartus21@gmail.com.